Tegnap láttam egy filmet. elgondolkodtatott azon, hogy a cél amiért élek vajon helyes-e. Ugyanis nálam ez a másokért való élést jelenti. De ezerrel. Neki legyen jó meg neki is meg még neki is viszek, vagy veszek valamit. Elgondolkodom a baján és persze próbálok is a lehető legmélyebben belemászni a lelkébe és segítő tanácsokat osztogatva. Mindig azt szeretném ha más jól érezné magát, és akkor majd én is jól fogom. Hát nem bassza meg. Ez nagyon nem így van. Ugyanis nem lehet ...

Nézzük meg a lehetőségének boncolgatását. Már a megfogalmazás is nevetséges. Igazi. Meg a Nagy ő. Badarság. Nem lehet, hogy létezzen olyan, aki mindenben és ezt most ki is emelném, mindenben olyan ,mint aki a fejünkben egyszer megszületett. Mert valószínűleg a legtöbb embernek az az igazi ügyebár. Elképzelsz valakit és csökönyösen ragaszkodva keresgélsz. Közben persze folyamatosan csalódsz. Most ki kell hogy ábrándítsalak. Ilyen, - amolyan igazi ember faj nem ...